Peac Ijász szakosztály

A kezdéshez nem árt némi
segítség, e rövid súgó formájában. Mivel a legtöbben a cikk beküldése
menüpontot használjátok majd a cikkek beküldésre, ezért az egyéb
lehetőségekremost nem térek ki. M De hogyan is mûködik ez az
egész?

Lehet a leírás nem tökéletes én is úgy kölcsönöztem 1 ismerősömtől. De a lényeget remélhetőleg lefedi 🙂

Alapvetően a cikk szerkesztésének a folyamata a
szerzőnél kezdődik, aki megírja a cikket, a hírek küldése menüpontot
választva. A második lépést a
kiadó jelenti, aki eldönti mi is kerülhet ki a honlapra, ez a
jóváhagyás a „published” kapcsoló bekapcsolását jelenti. A fentiekből
következik, hogy a szerkesztő, a kiadó látja a még meg nem jelent
félkész cikkeket is, az egyes kategóriákba tartozó cikkek listáján.

Természetesen
a szerkesztő jogaival a kiadó is rendelkezik, és mindkét jogosultsági
szint lehetőséget ad cikkek beküldésre is. A munkafolyamat menetét
azonban nem árt betartani: fontos, hogy egy cikk előbb készüljön el, és
csak utána jelenjen meg. Egy cikk félkész munkaverziójánál semmiképpen
se kapcsoljuk be a published kapcsolót, a cikkhez viszont mindenképpen
rendeljünk kategóriát. Természetesen nem árt a megjelenés bekapcsolása
előtt a cikket még egyszer átolvasni, átgondolni. Sőt, nem árt az sem,
ha megnézzük, milyen lesz a cikk majd a helyén. Túl hosszú és sokat
kell görgetni? Túl rövid? Nem jó helyen vannak a képek? Számos olyan
hiba, amit a szerkesztőablakban nehéz észrevenni. Az ilyen hibákat
idejében könnyû kijavítani, de a megjelenés után, már nehéz jól
változtatni egy cikken, ezért fontos lépés a cikk átnézése.

Ennyi
általánosság után lassan ideje a konkrétumokra térni, ám nem árt
megjegyezni: a jogosultságok, feladatok fenti listája nem teljes, a
rendszer mélyebb ismeretét igénylő bonyolultabb feladatok megoldását
egy külön adminsztrációs oldalról lehet elvégezni, s ennek leírásával e
cikk nem foglalkozik.

{mospagebreak title=Editor}

Első
lépés a megfelelő szerkesztőablak kiválasztása, amit a „Beállításaid”
oldalon az User Editor állításával tehetsz meg. Érdemes (de nem
kötelező) ezt JCE-re állítani. Mit is jelent ez a
beállítás? Számos más rendszerben a HTML kódot kézzel szerkesztve
oldható meg a cikkek formázása, a no wysiwyg editor beállítás ezt
jelenti. A szövegszerkesztőkhöz hasonlatos, vizuális szerkesztésre
alkalmas szerkesztőablakok közül jelenleg a TinyMCE és a JCE érhető
el, ez utóbbi valamivel több lehetőséget nyújt a formázásra. A
felhasznállók jelentős része a MosCE-t tartja kényelmesebbnek, és e
cikk is e rendszer használatát feltételezi.

A hír
beküldése opciót választva két szerkesztőablakot látunk, mindkét
ablakhoz 4 eszköztár tartozik. Természetesen előfordulhat, hogy az
egyik eszköztár nem fér ki egy sorban, ilyenkor sem vesznek el róla a
gombok, görgetni sem kell, hanem két sorban jelenik meg. Így könnyen
előfordul, hogy a 4 eszköztárunk 6 sort is elfoglal. Javíthatunk az
összképen, ha a teljes képernyős szerkesztőablak opciót választjuk. Ezt
a legalsó eszköztár 3. ikonjára kattintva tehetjük meg. A teljes
képernyős módból való visszaváltásra a teljes képernyős editor azonos
ikonja szolgáll. Sokan kérdezik, mikor és hogyan kerül át a teljes
képernyős szerkesztőablakból a cikk szövege a cikk beküldése oldalra?
Nos a válaz egyszerû: amikor a teljes képernyős mód ki/be gombbal a
teljes képernyős módból visszaváltunk a cikk beküldése ablakra. Fontos,
hogy sem a teljes képerynős szerkesztőt, sem a cikk beküldése /
szerkesztése oldalon nyitvalévő böngészőt nem szabad bezárni, vagy
azokba más oldalakat betölteni ilyenkor.

Quote: Originally Posted by Axa A régit akarjuk megujítani! Amolyann kicsit portálosra. Köszi szépen. Így már értem a dolgot. Én támogatom az ötletet. Igaz a honlap tervezéshez nem értek. De az ötlet nagyon jó.

Az EnerlaNETes fórumról bemásolt szöveg

Másik
fontos szabály az önmérséklet: Bár a formázási lehetőségek sokmindenre
elegendőek, nem feltétlenül célszerû, ha minden cikk más betûkészletet,
betûméretet, színeket használ. Ha nem állítod át a betûszínt, a
betûkészletet, akkor azt az oldal aktuális megjelnítési sémája
határozza meg, így az általad írt cikk akkor is jól mutat, ha egy ünnep
alkalmából egy kicsit átrajzoljuk az oldalt. Sajnos, ha más oldalról
szúrsz be tartalmat, akkor az ottani formázás egy része (de általában
nem minden) megmarad.

Linkkészítés (JCE alatt 2. sor balrol a 2.) Ha linket teszel be az oldalra,  akkor légyszíves ne a teljes elérési út (http://akarmi.valami.com) legyen a link, hanem csak valami egyszerü rövid utalárs erre pl. az, hogy link, vagy letöltés, és e mögött már megbújhat maga a tartalom. Pl.:http://akarmi.valami.com
link. E z a 2 link 1 és ugyanarra ( persze most nem létező oldalra mutat, de
mégis szebb, és az oldal elrendezése miatt hasznosabb, a link kifejezés
használata.
Használata: beirod hogy link. Kijelölöd ezt a szöveget, majd a link gombra (JCE alatt 2. sor balrol a 2.) klikk; ekkor feljön 1 másik kis ablak, ahol Link url: a hivatkozás cime ( tudod http://… ) Target: legördülő menü: 1. a lap abban (the same) ablakban nyíljon meg, ahol az oldal is van. A másik értelemszerüen új ablakban (new window) való megjelenítést jelenti. Title: ha a link felett megállsz, és otthagyod az egeret, akkor 1 kis dobozka jelenik meg, amiben  kiirathacc bizonyos infókat a linkről, ez persze nem kötelező, majd ha mindez megvan, akkor insert!

A 3 „paste” gomb között
jelentős különbségek vannak, míg az első beillesztés a szöveget
formázva illeszti be, a második ilyen gomb formázás nélkül, egyszerû
szövegként, a harmadik gombot megnyomva pedig egy popup ablakba
másolhatunk szöveget wordből. Miért-e harmadik gomb? miért kell erre
különleges megoldás? A válasz egyszerû: mert a wordben formázott szöveg
elég furcsa HTML kódot eredményez, ezen javít egy kicsit ez a
különleges funkció. Természetesen a formázással kapcsolatban léteznek
egyéb korlátok is, ám így is lényegesen több lehetőség áll mindenki
előtt, mint például az [origo] fórumán.

{mospagebreak title=Mit? Hova? Mikor?}

Bizonyára
észrevetted, hogy a cím, a kategóriaválasztás alatt két nagy
szerkesztőablak van, és alul a beállításokhoz egy ûrlap, a következő
fontos kérdés bizonyára az, melyik ablak mire való? Nos nem árt
tisztázni mit, hova kell írnod. A bevezető jelenhet meg a főoldalon,
valamint az egyes kategóriák „blog” nézetében, így célszerû, ha ez
rövid, és nem tartalmaz túl nagy képet. A legtöbb cikk esetében, e
bevezető a cikk megnyitásakor is megjelenik, ez a cikk eleje, így ezt
nem kell a fő tartalomhoz is beírnod. A fő tartalom jelenti a cikk
(hír) érdemi részét. Egy igazán rövid hír esetében természetesen nincs
szükség fő tartalomra.

A
képek kezelése egy kicsit összetettebb dolog a Joomlaban erről majd
később írok, így marad a beállítások közül a Metaadat és a Publikálás
fül. Az előbbi a keresők számára közölne információt a cikkről, felülre
a cikk rövid leírása, alulra a fontosabb kulcsszavak kerülnek. A
publikálás (Published) fülön: Az állapot dönti el, hogy a cikk már megjelent-e, ezt
kész cikknél Publikálvára (Published) állíthatod. Az elérési szintet hagyd Publicon
(ez határozza meg, ki olvashatja a cikket). A szerző álneve (Author Alias) akkor
hasznos, ha mástól átvett cikket raksz ki és szeretnéd, ha a
szerző/forrás neve alatt jellene meg a tartalom. A rendezés (Ordering) segít
eldönteni, hogy az oldalon hol helyezkedjen el a cikk ajánlója
(mennyire elől/hátul). A publikálás kezdete / vége (Start/Finish Publishing) elsősorban akkor
fontos, ha egy cikket csak később akarsz megjeleníteni, vagy azt
szeretnéd, hogy az csak egy ideig legyen kint az oldalon. A megjelenés
a főoldalon (Show on Frontpage) gomb nem szorul különösebb magyarázatra (nyugodtan
bekapcsolhatod).

This entry was posted on vasárnap, augusztus 23rd, 2015 at 03:15 and is filed under Oldallal kapcsolatos hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.